Hogyan számoljam ki, mennyi padlót kell vennem?
1. Először mérjük le a helyiséget
A számolás alapja mindig az alapterület. Ehhez mérjük meg a helyiség hosszát és szélességét méterben, majd szorozzuk össze a két számot.
Például: 5 méter hosszú × 4 méter széles szoba = 20 m²
Ez azt jelenti, hogy a szoba alapterülete 20 négyzetméter.
Ha a helyiség nem szabályos téglalap alakú, érdemes kisebb részekre bontani. Például egy L alakú nappalit számolhatunk két külön téglalapként, majd a kapott értékeket összeadjuk.
2. Ne feledkezzünk meg a vágási veszteségről
A burkolatot szinte soha nem lehet pontosan, maradék nélkül lerakni. A falaknál, ajtóknál, sarkoknál, csöveknél és beugróknál vágni kell az anyagot. Ezért mindig érdemes ráhagyni valamennyit.
Általános szabály:
- egyenes lerakásnál legalább 5–10% ráhagyással számoljunk,
- átlós vagy mintás lerakásnál inkább 10–15% többlet ajánlott.
Ha tehát a szoba 20 m², és 10% ráhagyással számolunk: 20 m² × 1,10 = 22 m²
Vagyis körülbelül 22 m² padlót érdemes vásárolni.
3. Több helyiségnél külön számoljunk
Padlóvásárláskor érdemes odafigyeli arra is, ha több szobába kerül ugyanaz a padló, ne csak egy nagy összterületet nézzünk. Érdemes minden helyiséget külön lemérni, majd összeadni az értékeket.
Példa:
Hálószoba: 14 m²
Nappali: 24 m²
Előszoba: 6 m²
Összesen: 44 m²
10% ráhagyással:
44 m² × 1,10 = 48,4 m²
Ilyenkor célszerű felfelé kerekíteni, tehát nagyjából 49-50 m² burkolattal számoljunk.
4. A csomagolási mennyiség is számít
A padlóburkolatokat általában nem darabra vagy pontos négyzetméterre, hanem csomagban lehet megvásárolni. Egy csomag például tartalmazhat 1,8 m², 2,2 m² vagy akár 2,5 m² burkolatot is.Ezért a végső mennyiséget mindig a termék csomagolási egységéhez kell igazítani. Ha például 22 m² padlóra van szükségünk, és egy csomag 2,2 m²-t fed le, akkor: 22 ÷ 2,2 = 10 csomag
Ha viszont a számítás például 10,4 csomagot ad ki, akkor nem 10-et, hanem 11 csomagot kell venni.
5. Miért jó, ha marad egy kevés tartalék?
Sokan szeretnék a lehető legpontosabban kiszámolni a mennyiséget, hogy semmi ne maradjon meg. Ez érthető, de a padló esetében egy kis tartalék kifejezetten hasznos.Később előfordulhat, hogy egy elem megsérül, beázás történik, vagy egy bútor mozgatásakor karcolódik a felület. Ilyenkor óriási előny, ha van otthon néhány tartalék panel ugyanabból a gyártási szériából.
A padlóknál ugyanis a színárnyalat és a mintázat gyártási tételenként minimálisan eltérhet. Ami ma elérhető, lehet, hogy pár év múlva már nem lesz pontosan ugyanaz.
6. Mire figyeljünk ajtók, küszöbök és beépített bútorok esetén?
A mérésnél mindig azt az alapterületet vegyük figyelembe, ahová ténylegesen kerül burkolat. Beépített konyhabútor vagy gardrób alatt például sok esetben nem szükséges végigburkolni, de ez függ a kivitelezéstől és a későbbi tervektől is.Ha bizonytalanok vagyunk, jobb inkább úgy számolni, mintha a burkolat teljes felületre kerülne. Ez különösen akkor hasznos, ha később átrendeznénk a helyiséget, vagy kikerülne egy beépített elem.
7. Gyors számolási képlet
A legegyszerűbb képlet így néz ki: hossz × szélesség = alapterület
Majd: alapterület × 1,05 vagy 1,10 = szükséges padlómennyiség
Egy 18 m²-es szoba esetén 10% ráhagyással: 18 × 1,10 = 19,8 m²
Tehát érdemes legalább 20 m² padlót vásárolni, a csomagolási egység szerint felfelé kerekítve.
Inkább egy kicsit több, mint túl kevés
A padlómennyiség kiszámítása nem bonyolult, de a pontos mérés és a megfelelő ráhagyás nagyon fontos. Ha túl keveset vásárolunk, előfordulhat, hogy utólag már nem kapunk ugyanabból a színből vagy gyártási szériából. Ha viszont okosan számolunk, elkerülhetjük a kellemetlen meglepetéseket.A biztos módszer tehát: mérjünk pontosan, számoljunk ráhagyással, vegyük figyelembe a csomagolási egységet, és hagyjunk egy kis tartalékot a jövőre is.
Így a padló nemcsak szép lesz, hanem a vásárlás is nyugodtabb és kiszámíthatóbb.